június 11, 2009, Vizi Boromir | Bürokrácia (Bélyegnyalinda)

Csere



Próbáltál már Brassó egyik román blokknegyedében három napja lejárt, magyar nevet tartalmazó BULETINNEL, személyi igazolvánnyal szavazni? Nem fog sikerülni, nyilván. Semmi gond, bár lehet, most miattam nem jutott be Szilágyi Zsolt. Túléljük. Köszi, néni, hogy ilyen figyelmes voltál, legalább tudom, mivel töltöm az elkövetkező hetet: összegyűjteni a papírokat az új igazolvány kiváltásához.

Keresztlevél + másolat – kipipálva. Sárguló lakásszerződés + fehérlő fénymásolat – kipipálva. Lakásvásárlási végzés + másolat – kipipálva. Befogadó (lakástulajdonos) beleegyezése – kipipálva. Típuskérés letöltve az internetről. Az ősi szavazókártya (a régi személyi igazolvány melléklete) előkerítve. 7 lej illeték a tanácshoz befizetve, 1 lejes okmánybélyeg megvásárolva. Könnyített ügyintézés, mindössze kétablakos.

Így lehet hatékonyan kicselezni a bürokráciát, ha mindenre felkészülsz – gondolom önelégülten. Így csak egy órára kell elkérezni melóból, a délutáni nyitvatartás kétórás munkaidejéhez igazodva. Halványan rémlik, hogy tíz éve még a megyeközpontba, a rendőrségre kellett menni, hosszú sorokat kiállni – de fejlődik szép demokráciánk, itt a közösségi rendőrség intézménye, ami többek közt ezt a hatáskört vette át a policijától.

Nincsenek is sokan, hárman vannak előttem. Addig kitöltöm az űrlapot – kicsit érdekes, hogy kíváncsiak például a foglalkozásomra és a legmagasabb iskolai végzettségemre, sőt, aláírásommal azt is vállalnom kell, hogy ha valótlan adatokat vezetek be, büntetőjogi felelősség esete forog fenn. (Hogy ellenőrzik? Ellenőrzik-e? Miért akarják tudni? Me’ miért ne.)

Jó, uggorgyunk. Félszeg mosollyal beömlesztem az eredeti és másolt iratokból álló köteget az ablakon, mikor sorra kerülök.

– Ez nem lesz jó.
– Miért nem?!
– Látja, itt a lakcímnél nem talál a házszám. (19 év alatt párszor újraszámozták a párszor újranevezett utcákat, ez tény, én még szerencsés vagyok.)
– Ugyanaz a cím, mint az előző személyinél, tessék megnézni, sőt itt van a lakástulajdonos igazolványa is, ott is a jó házszám szerepel.
– Sajnálom, ha a szerződésben lévővel nem talál, és elveszem a papírjait, engem megbüntetnek.
– …
– El kell menni az adóhivatalba, és kérni egy igazolást erre a névre és lakcímre.
– De ők honnan fogják tudni a helyes címet?
– Az adót amire fizeti, az biztosan a jó cím.
– Honnan tudták 1999-ben, mi a helyes cím, amikor kiadták ezt a személyit?

Visszaadja a szóban forgó kártya alakú, piros-sárga-kék-fehér műanyag izét: tudja, akkor még a rendőrség intézte a dolgokat.


pontos átlag: 2.00

pontos átlag: 3.29


Hozzászólások

3 megjegyzés » “Csere”

  1. Szakáts István » június 19, 2009 3:28 pm

    Én szavaztam már útlevéllel is (Kolozsváron), de még jogosítvánnyal is (dettó Kolozsváron). S montam mind a kéccer: tudom, hogy nem lenne szabad, de há’ most má nézzék meg, a listán ott a név, a jogosítványon a név mellett ott az arc, az arc ugyanaz, mint ez ne itt a fejemen, ergo én vagyok, haggyanak má szavazni, sze ezér jöttem,

    S lőn.

  2. Vizi Boromir » június 15, 2009 2:20 pm

    Igen, hallottam én is arról, hogy lehetett lejárt személyivel is szavazni. Valszeg nem ellenőrizték mindenhol az érvényességet, csak ahol tétje volt :)

  3. Zitz » június 12, 2009 6:37 pm

    Nekem sikerult lejart bulentinnel szavazni :)
    A papirintezes nalam konnyen ment (Marosvasarhelyen), kisse maskep volt 10 eve, mikor eloszor csinaltam vegig ezt a procedurat… de van meg hova fejlodni. Egyeduli gond annak a bizonyos szavazokartyanak a hianya volt, vegul sikerult kiegyezni (az egyebkent magyar anyanyelvu) holggyel egy odabigyesztett mondattal, miszerint a kartyat elvesztettem.

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Mit szabad? Reklám Súgó Tippek Transindex