április 22, 2009, Vizi Boromir | Épületek (Épített ökörség)| Arculat (Balkán dizájn)

Egyetemista tömeglakás-horror: kinek a lakása ocsmányabb?



A kolozsvári egyetemistákról feltehetően az a kép él a lakástulajdonosok fejében, hogy tisztátalan, rendetlen, erkölcstelen társaság. Gyakran előfordulnak olyan házinénik, -bácsik, akik időnként feljönnek és lecsekkolják, takarítottak-e, rend van-e, satöbbi. Kevesebb szó esik az érem másik oldaláról: arról, hogy mit ki nem képesek adni drága pénzért a pénzéhes, tisztességtelenségben megőszült háziurak.

Van-e ocsmányabb a harmincéves linóleumnál, ami felkunkorodik a széleken, és mögötte sokéves redva rohad? Ha csupán annyi a baj, hogy hetekig nem mosogattál, és a kályhán ott szárad a hónapos paradicsomleves, az önmagában nem biztos, hogy elborzasztó. A konyhával mint közös térrel amúgy is baj szokott lenni, hogy éppen ki van soron stb - de ha van padlócsempe, könnyen lemosható, vidám színű bútor, normális kagyló, van helye a dolgoknak, akkor egy-kettőre meg lehet találni a lakást a rendetlenség alatt.

Van ugyanis örökölt redva és szerzett redva.

Az első kategóriába tartozik az a kvázi lemoshatatlan, mindenbe beleévődött kosz, amiért valószínűleg nem az felelős, aki csak néhány hónapja, esetleg 2-3 éve lakik ott albérletben. Az örökölt redva teljes kitakarítása szélsőséges esetekben csak azután valósulhat meg, hogy félig lebontod a lakást – levered a csempét, levakarod a falat, újracsempézel, meszelsz, csiszolsz. A lakás olyan, mint az ember, ha pedagógiai optimizmussal közelítünk felé: ki lehet hozni belőle a legjobbat. De egy kolozsvári egyetemista albérlőnek erre nincs ideje, energiája, pénze, meg egyáltalán: motivációja. Ki tudja, mikor rakják ki, és akkor kezdődik minden elölről.

Rengeteg lakásban laktam 9 év alatt Kolozsváron, és volt egy köztük, ami azóta is übereli minden, a kosszal kapcsolatos tapasztalatomat.

[myginpage=redvalakas]

A falon és a bútorokon félévszázados zseg volt - amikor beköltözéskor takarítani kezdtünk, s én, a kis naiv, le akartam törölni az almáriumot, egy idő után a nedves rongy félig feloldotta a patinának kinéző réteg felső részét, és kis, fekete hurkákban hullott le a kosz. Brrr. Próbáltam teljesen lesúrolni, de miután egy órát kínlódtam egy szem fiókkal (amúgy egész világos színű lett a végére az a pont, ahol súroltam), lemondtam róla. Ugyanígy, a cementpadlóra rakott néhány évtizedes linóleum is takaríthatatlan volt. Csodálkoztok, hogy csak 2 hétig laktam ott?


pontos átlag: 1.00

pontos átlag: 2.83


Hozzászólások

11 megjegyzés » “Egyetemista tömeglakás-horror: kinek a lakása ocsmányabb?”

  1. V10R1C4 » május 6, 2009 10:05 pm

    annamaria: jaj. Életem egy 100% rám+egy lakótársra bízott albijában volt egy azaz egy főnyi csótány. Szemétlapát, kidobom, hurrá. Lakótárs (volt kedvesem) pont éjszakás volt, amikor az egyszer már megröptetett bogár a vécé fölötti polcon figyelt, kitolt tojócsővel (első blikkre nem tudtam, mi az, szarvasbogár, vagy mi…). Aztán a legközelebbi wuce-látogatásomkor beleájult a budiba, és hát - nesze neked buddhizmus - lehúztam:-/ és ez csak egy volt…
    aksi: szerencsére nincsenek szuicid hajlamaim - pont kb egy hete mutatta meg a már említett volt lakótárs az öngyilkosság kivitelezéséről szóló módszertani metálszövegét. Ötletes, versnek sem éppen rossz, de hát brrrrr…:-)

  2. aksi » május 5, 2009 9:59 pm

    hat a kilincsre lehet “hagyomanyosan” is ha atdobod az ajto folott, de a kaloriferre nincs tippem… hacsak nem ki az ablakon (remelem senkinek sem adtam tippeket)

  3. annamaria » május 4, 2009 10:14 am

    A Mócok útján laktam, Kolozsváron, egy átkozott kis lyukban… Közös vécé volt két családdal, a házban pedig villanygyújtás előtt ajánlatos volt dobbantani egyet-kettőt, hogy legalább a félénkebb-serényebb csótányokat ne lássa az ember… Mindenhonnan bújtak elő, frászom volt hogy egyszer valahol a ruhámban meghúzódva a suliba is elviszek párat s majd a legkellemetlenebb pillanatokban előkecmeregnek… Lehetetlen volt írtani őket, csak a ritkítás működött. Most, ahogy visszagondolok, nem is tudom, hogy bírtam ki, hogy például mikor a kazettofon lejátszó-gombját lenyomtam, a másik gombok mellett kibújt egy csótány.

    A szegénység érdekes tapasztalatszerzésekre kényszerít.

  4. W » április 28, 2009 7:52 pm

    Ebben a temaban Laci-bacsis tapasztalata van vkinek?!?!?! :D:D

  5. V10R1C4 » április 25, 2009 10:21 pm

    Egyszer egy novellában olvastam, hogy valaki a kalorifer csövére kötötte fel magát (kb kilincs magasság, vagy kicsit alacsonyabb). Na, pont úgy. Azt hiszem előredőlt és egy bizonyos szögből már nem tudta visszatornászni magát. De borzalmas lehet, mert nem törik el a nyaka az embernek, mint egy ’szabályos’, sámli-kirúgós akasztásnál, hanem lassan nyomódik össze a gégéje. Abszurdum ilyesmiről beszélni, de még ebben is vannak fokozatok.

  6. Dunai » április 23, 2009 4:52 pm

    Flagellum Dei: hogy lehet a bejárati ajtó kilincsére felkötni magad?

  7. FlagellumDei » április 22, 2009 7:31 pm

    Semmiseg az egesz. En 15 ev alatt 11 lakasban laktam alberletben, lassan egeszen megszoktam a helyzetet. Erdekes modon, egyik legjobb lakas egy olyan garzonlakas volt, ahonnan szo szerint kihalt az elozo tulaj, azaz a bejarati ajto kilincsere kototte fel magat. 2 het takaritas, festes utan a lakas tiszta volt, a butorok osdiak, de amugy a szomszedok eleg nagy remulettel es valami tisztelettel neztek, hogy merszunk volt ott lakni. A nenike szelleme sosem kisertett.

  8. kolozsvarikitty » április 22, 2009 5:16 pm

    Én is félnék Rere…

  9. Rere » április 22, 2009 3:06 pm

    Én most vagyok túl közel egy hónapos lakáskeresésen, őrület, hogy milyen sok pénzért mennyi selejtet képesek árulni az emberek. Garzonlakást kerestünk maximum 200 euróért, amiket én láttam, vagy olyan kicsik voltak, hogy ha bevittem volna a számítógépem, én az előszobában aludtam volna, vagy egyszerűen lakhatatlanok, s ezek mind épphogy súrolták a 200 eurót. Jártam két lakásban a Györgyfalviban, 200 euróért kínálták mindkettőt, 2 (azaz 2!!!) szobásak voltak és nagyok, csak az egyik fürdője és konyhája kerti csapokkal volt felszerelve, a másikban meg egyszerűen nem lehetett lélegezni. Mintha megállt volna az idő a lakásban, szerintem valaki(k) kihalt(ak) belőle, s azóta semmit nem mozdítottak el. Úgyhogy ezek után mikor megtaláltam szintén 200 euróért azt a két szobás lakást, ami teljesen fel van újítva, mosógép, hűtő még garanciában, a tulaj még egy tévét is beigért, azt hittem ez vmi nagy átcseszés…Most végzik az utolsó simításokat, utána kapom meg a kulcsot…félek, túl szép, hogy igaz legyen…

  10. szzol » április 22, 2009 2:55 pm

    A mi házinénink azt ajánlotta hogy nyugodtan kimeszelhetjük a lakást, meg megjavíthatjuk a termopán ablakok körül a falat (ami úgy maradt miután a régi ablakok ki lettek cserélve). Csakis nekünk lesz jó, ha ezeket megtesszük, mert szebb lesz a lakás.

    Ejsze nincs jobb dolgom, csak hogy az ő lakását szebbé tegyem, s nem tudom , hogy mikor adja el. Mert arról is szó esett. Na, de legalább vannak termopánjaink :D

  11. kolozsvarikitty » április 22, 2009 2:40 pm

    Laktam én is ocsmány helyen. A legdurvább az volt, hogy kéthetente kellett a gázosokat sürgőségivel hívni, mert a csempekályhából örökké kellemes “gázszag” töltötte meg a szobát. Akkor lett vége, mikor a gázosok megunták az ingyen kiruccanásokat, és szóltak, hogy a tulajnak üzenik, hogy ha nem rakja rendbe a kóceráját, akkor fel lesz jelentve általuk.
    A villany és vízszerelők is havonta jöttek. Először még borral kináltuk őket, de egy Hollandus nevű fickó egyszer istentelenül berúgott, és a vízcsapot jobban tönkretette, mint indulásból kinézett.
    A konyhában az 50 éves téglamintájú tapéta rothadt le, a kagyló alatt nem a szemetesvedret tartottuk, hanem egy vizesvedret, hála Hollandus úr áldott tevékenysegének.
    A fürdőről annyit kell tudni, hogy a vc kagyló egyszer ráborult egyik lakótársnőmre, amikor simán le akarta húzni. A fürdőkádba csak papuccsal mertem beállni, pedug nem vagyok finnyás.
    A tulaj egy üzletember volt, egyik erdélyi megyeszékhelyen, és azon kivül semmi nem érdekelte, hogy kapja meg időben a pénzét.
    Hogy miért laktam ott viszonylag sokáig? Mert nagy és tágas lakás volt szemben az állomással, sokan laktunk együtt és nagyon jó volt a társaság.

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Mit szabad? Reklám Súgó Tippek Transindex