december 28, 2009, Akabelle | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni)| Közlekedés (Gyí, te Logán!)| Bürokrácia (Bélyegnyalinda)

Lassan járj, tovább érsz…

Nem is olyan rég volt, épp siettem valahova. Meg szerettem volna spórolni 20 percnyi gyaloglást, mert már amúgy is késésben voltam, ezért az első lehető helyen felültem egy buszra. Egyetlen megállót kellett menjek.

Egyszer egy egyetemistáknak szóló kis könyvben olvastam egy olyat, hogy ,,az ellenőrök bőr- vagy farmerdzsekit hordanak és nincs náluk Kauflandos zacskó”. Körül is néztem, és fel is tűnt egy alak, de gondoltam: ehh, nem lehet akkora pechem, hogy elfogjanak. Volt bérletem, de két teljesen más vonalra, egy megállóért meg kár lett volna jegyet lyukasztani. Mégis, valamilyen meggondolásból a busz közepe felé haladtam, hogy legalább ne az első pillanatban füleljenek le (már ha tényleg ellenőr az illető). És az volt. Ahogy letettem a táskámat, már meg is láttam a társát (aki mellesleg tényleg bőrkabátot viselt), és egy perc sem telt el, már két irányból kérdezték, hogy hol a jegyem/bérletem. Nyugodtan letettem a táskámat, megkerestem a bérletet, amely egy villamos- és egy trolivonalra szólt, semmi esetre sem az illető buszra. Ekkor beindult az ellenőr-pszichológia.

Meg vagyok győződve afelől, hogy az ellenőrök naphosszat az embereket tanulmányozzák és a gondolatmeneteiket próbálják követni. Így tettek az én esetemben is. Az első ellenőr kérdezte is: ,,Na mi van, kisasszony, azt hitte, hogy nem vagyok ellenőr, mi? Láttam, hogy amikor felült, nagy gondosan körülnézett, engem észre is vett, de mégsem szállt le. Azért rohant a busz elejéhez, hogy ne kapjam el, ugye?” … Szóhoz sem jutottam, mire a másik ellenőr a védelmemre kelt: ,,Nem igaz, csak azért jött előre, hogy letegye a csomagját és megkeresse a bérletét!” (mondjuk ez részben igaz is volt) Mindenesetre megérkeztünk a megállóhoz. Leszállítottak, és mialatt a büntetést akarták kiróni rám, még mindig azon vitáztak, hogy melyikük látott meg engem először és hogy melyik találta ki pontosabban a gondolatmenetemet.

Ez után egy fontosabb kérdésre terelődött a szó: hogy milyen büntetést kapjak. Mert ha helyben fizetek, az 20 lej. Ha nyugta nélkül, akkor nekik fejenként jut 10-10 lej, ha nem, akkor meg a városnak jut 20. Ezen is összevesztek, és a vége az lett, hogy visszaadták a bérletemet és azt mondták, hogy menjek a szemem világába.

pontos átlag: 2.00

pontos átlag: 2.82

Hozzászólások

6 megjegyzés » “Lassan járj, tovább érsz…”

V10R1C4 » december 29, 2009 6:54 pm

kolozsvárikitty: extrém sport.
Ctrl C Ctrl V az eddigi vernyogásaimat, miszerint ez pontosan annyira Balkán, mint Magyarországon. Álcázódnak, rohadtsok van belőlük, ironizálnak vagy nyíltan bunkóznak, egy pesti is megmondhatja, hogy ezek az ellenőrök. Anya legutóbb (Pesten) metrón próbált közlekedni. Lefelé menet belengette az igazolványát a mozgólépcsőnél, majd, mint ki jól végezte dolgát, felszállt egy metróra és leült. Mire megjelent egy - na mi jelent meg? Egy ellenőr, a szokásos ‘felszállok, forgok, ajtó becsukódik, előveszem a karszalagomat és irtom az ellent’-szisztémával.
Kukker » december 29, 2009 6:08 pm

Ha mar adrenalinrol van szo…en elszaladok. Egyszer probald ki, autok kozt ,at kerten, macskan ,viragon ,ablakon.Az ellenorok is szeretik a fogocskat, volt szerencsem par jo futoval osszeismerkedni :))
kolozsvárikitty » december 29, 2009 3:21 pm

Az vesse ránk az első követ, aki még életében nem blattolt kedves Kesztió!
Dunai » december 29, 2009 11:37 am

Ez egy naaaagyon jó kis történet:)) Jó, hogy ilyen sztorik is szerepelnek itt, nem csak olyanok, amelyben megkárosítják vagy átverik az embert.
kesztió » december 29, 2009 11:09 am

A sztorinak három, tipikusan balkáni főszereplője van: ellenőr#1, ellenőr#2 és te.
kolozsvárikitty » december 28, 2009 4:09 pm

Engem már többször is büntettek meg blattolásért:) Lehet, hogy valami dific van nálam magasabb szinten, de szeretek blattolni. Nő az adrenalin. Néha elkapnak, benne van, persze. Ilyenkor mindig hihetetlenül elegánsan viselkedek, amit meg ők nem tudnak hova tenni.
Legutóbb a monostori végmegállóból jöttem villamossal, és már fönn volt rajta két tag, ami indulásból gyenus, de hát kockáztassunk! Az öregebb hamar le is fülelt, s a 20 lejt nekem is mondták, s, hogy szálljunk le a következő megállónál! Mondom, hogy rendben van, de nekem csak 50 lejesem van! Leszállunk, s mondja az öreg, hogy menjünk el pénzt váltani, mert nem tud visszaadni! Mire én mondtam, hogy nem megyek sehova, megvárom itt a fiatalabbal, nem az én problémám, hogy nincs aprója. Na ő elegáncsosan átkacsázott az úton, néhány autó rádudált, egy majdnem elütötte! Aztán jön, s adja vissza a 30 lejt. Vártam, hogy ad “bilet pe locot” is, mert 20 lej után igazán nem volt kedvem tovább külön fizetni. Ha nem kértem volna, nem adott volna! Szomoruságosan elkullogtak, lehet ők is a fejenkénti 10-esre pályáztak!