Vigyázat, a kanyar után oszlop következik!
április 24, 2009, balkanherald | Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | Szólj hozzá
Oszlop áll ki a frissen betonozott úttestből, azon az úton, amely Fehér megyében Magyargáldot a Roica nevű üdülőközponttal köti össze. A fotót a Realitatea hírportál olvasója küldte be.
[myginpage=oszlop]
Egyetemista tömeglakás-horror: kinek a lakása ocsmányabb?
április 22, 2009, Vizi Boromir | Épületek (Épített ökörség), Arculat (Balkán dizájn) | 11 megjegyzés
A kolozsvári egyetemistákról feltehetően az a kép él a lakástulajdonosok fejében, hogy tisztátalan, rendetlen, erkölcstelen társaság. Gyakran előfordulnak olyan házinénik, -bácsik, akik időnként feljönnek és lecsekkolják, takarítottak-e, rend van-e, satöbbi. Kevesebb szó esik az érem másik oldaláról: arról, hogy mit ki nem képesek adni drága pénzért a pénzéhes, tisztességtelenségben megőszült háziurak.
Van-e ocsmányabb a harmincéves linóleumnál, ami felkunkorodik a széleken, és mögötte sokéves redva rohad? olvasd tovább »
A fatális tehénlepény
április 21, 2009, migrans | Kommunizmus (Sarló és kalapács) | 1 megjegyzés
1970 koraőszén úgy hírlett Naszódon: Csauseszku elvtárs valahol a környéken vadászik. Erre a megyei elvtársak sürgősen úgy döntöttek, hogy az esedékes „Termés Ünnepe” (Ziua Recoltei) alkalmából nagyszabású felvonulást rendeznek, reménykedve, hogy esetleg Csau megtiszteli őket jelenlétével. A Fodrosszájú végül nem jött el, de a már alaposan megszervezett banzájt muszáj volt megtartani. Naszód főterén egy kb. másfél méternyi magas pódiumot ácsoltak, azon állva fogadták a megyei-rajoni felelős elvtársak a mezőgazdasági felvonulást. A pódium mellett fúvószenekar dörgedezte az indulókat. Feldíszített, terményektől roskadozó szekerek, traktor-vontatta szerkentyűk és teherautók egész sora demonstrálta a megye mezőgazdaságának sikereit. A szocialista állattenyésztés gyönyöreit egy vörös vászonnal drapírozott kamion volt hivatott jelképezni. A sofőrfülke mögé a szalmával beszórt platformra egy nikkelezett (!) korlátot szereltek, ehhez volt kikötve a megye hatalmas tőgyű, gigantikus dísztehene. olvasd tovább »
A postás jobban tudja
április 20, 2009, delinke | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | 4 megjegyzés
Az emailek korszakában már jó ideje mellőztem a posta szolgáltatásait, az utóbbi időben azonban többször is kénytelen voltam igénybe venni, kisebb csomagok küldésére (megjegyzem, ugyanazt a típusú csomagot Bécsből hamarabb és olcsóbban elszállították Bukarestbe, mint Kolozsvárról). De nem erről akartam írni. Szerencsére újabban összehaverkodtam egy jóindulatú kasszásnénivel (nálunk ugyebár sok múlik ezen), így egy kicsit nyugodtabb vagyok, ami a küldeményeimet illeti. Ugyanis leginkább a postán szokott az az érzésem támadni, hogy teljesen ki vagyok szolgáltatva a pult mögött ülőnek. Hogy levélként, vagy csomagként tehetem fel a küldeményt, hogy 4-5, vagy 7-8 nap alatt érkezik meg, hogy 90 lejbe kerül, vagy 140-be, az attól függ, hogy éppen melyik váltást fogom ki, amikor érdeklődöm. Pedig egyáltalán nem mindegy. olvasd tovább »
Együtt, egy stoppolásért pénzt nem kérő sofőrökkel teli világért
április 16, 2009, Dunci | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 27 megjegyzés
Ez is egy stoppolós történet, de ez más, mint a többi. Bár ez a sztori egy anti-balkán, de mint üdítő kivétel erősíti a szabályt. Pénz nélkül csak stoppoláskor lehet utazni, persze nem Romániában, illetve a Balkánon. Mivel nekem egy vasam sem volt útiköltségre aznap, reménykedtem, hogy egy jólelkű ember, esetleg egy külföldi felvesz és elvisz Kolozsvárról Nagyváradra. Nem ez volt az első eset, hogy nem volt pénzem, amit utazásra költhetek, így megtanultam, jobb még beszállás előtt közölni a sofőrrel, hogy nem tudok fizetni a szolgáltatásért (amit tőlünk kicsit nyugatabbra segítségnek hívnak). Nemegyszer történt meg velem az is, hogy akik megálltak nekem, elhúztak mikor meghallották, hogy nem tudok fizetni.Tehát jobbnak láttam aznap is evvel a taktikával stoppolni. Végre lehúz egy piros kocsi, amelynek lengyel rendszáma volt, igen megörültem, hiszen külföldi=ingyen fuvar. olvasd tovább »
Életem legócskább átverése
április 15, 2009, kolozsvarikitty | Átverés (A dzsungel törvénye) | 7 megjegyzés
Mentségemre szolgáljon, hogy még ifjú voltam és bohó, és az is, hogy a szüleim rengeteg népmesét olvastak gyermekkoromban.
Szóval középiskolás utolsó évemben jártam, és stoppal próbáltam akkori lakhelyemre eljutni, a 25 km-nyi távolságra levő szomszédos városból. Vasárnap dél volt, kevés autó, kb. egy óra stoppolás után egy közelebb a 60-hoz, mint az 50-hez bácsi megszólít. Soha nem fogom elfelejteni, alacsony volt, “nyeszlett”, barna kabátban, barna nadrágban, “cseszton sapkában”. Megtanítottak otthon, hogy idegen bácsikkal nem ismerkedünk, de ez öreg volt, szerencsétlennek tűnt, még arra is rájött, hova való vagyok, - mondjuk nem volt nehéz, abban az irányban stoppoltam - s hogy-hogy nem, témázni kezdtünk. Elmondtam, hogy ki vagyok, mire ő, hogy ismeri apámat, együtt vettek múlt héten “gogos-paprikát” az “aprozárban”, különben is apám mennyit segített rajta, - apámnak valóban vannak empatikus hajlamai -, hogy ő haza fog engem vinni az autójával, legalább meghálálja apámnak a sok jót. No, okés. olvasd tovább »
Aprópénz
április 14, 2009, Dunci | Átverés (A dzsungel törvénye), Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Munkahely (Meló-dráma) | 13 megjegyzés
Örültem nagyon mikor végre meghozták azt a szabályt, hogy tilos cukorkákat és rágókat adni visszajáró gyanánt: végre nem kell feszengeni, az elárusítónénik szigorú tekintete alatt. Reméltem, ez a szabály érvényes minden olyan helyen, ahol forog a pénz. Mindezek ellenére pont egy olyan helyen vertek át, amit állami szektornak szoktak nevezni.
Mi az hogy kocsi?
április 9, 2009, blk | Közlekedés (Gyí, te Logán!), Újgazdagék... (Sznobboard) | 3 megjegyzés
Heh, hogy kössek bele én is az előbbi írásba: amikor először parkoltam én is olyan ábrás (kicsi kör, rajta egy L betü, vagymi) parkolóhelyre, bevallom, meg voltam szeppenve, hátha nem a legjobb dolog (még azt hiszik ütődött vagyok). De na, közel volt a bejárathoz és tudtam hogy megtelt kocsit nehéz hosszú távon tologatni (me’ amikor a nővel megyek akkor aztán semmi sem marad a polcon). Úgyhogy belementem. De ekkor na, váljék mentségemre, még kis passatos voltam. A touareggel mar messze nem fájt a fejem ilyesmin, legfennebb odakacsintottam a bámuló csordának, hogy “mi van, nem láttál még AUTÓT”? olvasd tovább »
Miért áll be a terepjáró a mozgássérültek helyére? Csak…
április 7, 2009, Piri Amarella | Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 14 megjegyzés
Egyik délután kajabeszerzési körútra indultam drága urammal. Éppen be akartunk kanyarodni az egyik hipermarket parkolójába, amikor impozáns terepjáró süvített el az autónk mellett, se szó se beszéd, behúzott a bejárat közvetlen közelébe levő, mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyre. olvasd tovább »
Balkán tapstér
április 6, 2009, reku | Tárgyak (Ojjektumok), Épületek (Épített ökörség) | Szólj hozzá
Nemrég zárult egy fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Nemzetközi. Pontosabban európai. Még pontosabban: közép-keleteurópai.
Az előadások mondjuk névjegykártyának számítanak. A házigazda Tamási Áron Színház kitűnő névjegykártyával mutatkozott be, az off programban szereplő M Studio és a helyi román társulat is. A külföldi vendégek viszont nemcsak színházi élményt visznek magukkal a székely kisvárosból: az alább látható tapstéren (itt található a Mihai Viteazu szobor) többször át kellett vergődni, hogy egy-egy helyszínt megközelítsünk. Eredeti outdoor challenge, különösen ha a hangulatot szél, eső, sár fokozza. A képen látható két szereplő történetesen két lengyel színésznő.
[myginpage=1]
keep looking »