Édes danolászás két nővel és egy hejde-legénnyel
március 23, 2009, ric | Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 3 megjegyzés
Ionuţ még a bukaresti állomáson, a peronon kinézett minket magának. Közvetlenül karácsony után volt, egy egész napi bukaresti lófrálás után, este tízkor, egy kb. kilenc órás szászrégeni vonatút előtt. Mondtam is M.-nek, aki először járt Romániában, hogy talán utánunk jön a fülkébe, úgyhogy fapofa, ajtót becsukjuk, semmi szövegelés.
De annak ellenére, hogy induláskor majdnem az egész vonat üres volt, Ionuţnak pont a mi fülkénkbe szólt a jegye. Vagy a miénk az övébe, így is mondhatnók. Ez pedig ínyére lehetett, mert még mielőtt elhagytuk volna Bukarestet, mondta is: milyen szerencse, mert már az állomáson kinézett magának, két ilyen kisasszonyka éjjel a vonaton, ő majd vigyáz ránk és szórakoztat. Szimpi gesztus, oké.
A hegymászó találkozása a fekete humorral
március 19, 2009, Befe | Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | 6 megjegyzés
Tipikusan balkáni vonás, ha egy előadás alatt a közönség beledumál a produkcióba.
2007-ben az Aradi Magyar Ifjúsági Szövetség meghívott fellépni az Aradtól pár kilométerre fekvő Kaszojára. A stand-up-comedy estem után a közönségből pár rendkívül gyanús alak, akik végig egy átlátszó folyadékkal teli Pepsis üveget szorongattak, felajánlották annak a lehetőségét, hogy pálinkázzunk. olvasd tovább »
Fehér köröm, nekem nem öröm
március 18, 2009, Dunci | Tárgyak (Ojjektumok), Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Kaja (Odakapaszkodott a fazékhoz), Munkahely (Meló-dráma) | Szólj hozzá
Jó helyen lakom, mivel pont a tömbházunk alatt van egy non-stop. Lift a nyolcadikról és a 10 lépés távolságra minden sürgősen és frissen szükséges termék kapható. A nénikkel, akik ott dolgoznak már ismerjük egymást (látásból), aminek főleg egy nagy előnye van: ha nincs nálam elég pénz, akkor is elvihetem az árut. Ezenkívül semmi jópofizás, kölcsönösen ismerős arcokként könyveltük el egymást.
Mikor az ellenőr veri az utast (Just another RATUC story)
március 12, 2009, Dunci | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Bunyó (Kis délutáni testmozgás), Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 5 megjegyzés
Nekem nem járt ingyen buszbérlet Kolozsváron, mert az egyetemem nem szerepel a Studcard-kedvezményesek listáján, így ritkán veszek bérletet. Próbáltam felfedezni a gyaloglás szépségeit, de muszáj volt egy hétre szóló bérletet vennem. Bérletem (szerintem) utolsó napján nagy táskával és zenével a fülemben ültem és ó, hát jönnek az ellenőrök. Nyújtom a bérletem. De nekik ez nem volt elég. olvasd tovább »
Fehérke Jóska gardróbja
március 9, 2009, Rere | Épületek (Épített ökörség), Szemét (Ahogy esik, úgy suppan) | Szólj hozzá
Fehérke Jóska egy becsületes agglegény, aki sok mindenhez értene, ha nem lenne végtelenül lusta. Ezért alternatív pénzkeresési lehetőségekhez fordul. Örökölt egy házat a szüleitől, amiben valószínűleg addig lakik, amíg még van annak teteje. Eladta már a kútnak a kövét, az ablakokról az üveget, mert – saját elmondása szerint – a nejlon jobban tartja a meleget. olvasd tovább »
A hazai zebra
március 7, 2009, balkanherald | Sajtó (Láttuk, de nem hittük), Közlekedés (Gyí, te Logán!), Arculat (Balkán dizájn) | 5 megjegyzés
Március 4-ről 5-re virradóra újrafestették a gyalogátjárót jelző csíkokat a bukaresti Iancului út és a Laurențiu Claudian utca találkozásánál. (hotnews, beküldő: Vlad Georgeoni)
[myginpage=zebra]
Miklós-csokor
március 5, 2009, Rere | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Munkahely (Meló-dráma) | 8 megjegyzés
Azt már tudjuk ugye, ha a hülyeség szorgalommal párosul, az ellen már az Istenek is hiába hadakoznak. Így van ez Miklós barátunkkal is, aki bár nem használta túl sok agysejtjét a mindennapokhoz, de ha mégis, azokat általános alkoholmámorban tartotta.
Szóval Miklós és felesége, Maris, igen tisztes állást töltött be a helyi református egyháznál: ők voltak a harangozók. Nem szükséges különösebb műveltség a munka elvégzéséhez, egy kis takarítás, favágás, tüzelés, na meg a harangok kongatása naponta háromszor. olvasd tovább »
Mégegyszer a vonatokról
március 3, 2009, kolozsvarikitty | Szagok (A feledhetetlen szívás), Közlekedés (Gyí, te Logán!) | Szólj hozzá
Kb. négy éve történt, de nem tél volt, hanem nyár. A Temesvár-Iaşi vonatra ültem fel Kolozsváron, Paşcanig utaztam, éjjel. Rosszkedvűen figyelem a vonat állomásba érkezésekor hogy tömve van. De láss csodát, pont előttem áll meg egy nyitott ajtó, ahol az első fülke teljesen üres (mondjuk enyhe húgyszag terjengett, de ez az egész vonat velejárója volt). olvasd tovább »
Egyik feledhetetlen stoppolásom
március 2, 2009, kolozsvarikitty | Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 3 megjegyzés
Aki Zilahot ismeri, az nagyon jól tudja, hogy Szatmárra a vasútállomástól kell stoppolni. Ügyesen, kis kitartással. Egy kora novemberi estén kiállok én is szerencsét próbálni, táblástól-mindenestől, ahogy az meg van írva. Meg is áll egy autó, aminek sofőrje cseppet sem szégyenlősen közli, hogy elvisz, ha szeretkezünk. Nem tudtam, hogy köpjek, vagy nyeljek, csak intettem, hogy nem. De hogy miért nem? Mondom, hogy ejsze, mert nem. De hogy én igazán értsem meg, hogy neki nincs arra útja, tehát csak úgy nem fog elvinni. Jól van, mondom, ne vigyen. Látta, hogy ez nem lesz túl nyerő ötlet, ezért gavalléros ajánlattal állt elő: csak azt engedjem meg, hogy a melleimet csókolja. Na mondom, azt biztosan nem. Hogy én milyen prűd vagyok, s, hogy mit képzelek magamról, bla-bla. Mondom szépen, hogy menjen már, na, ne tartsuk fel feleslegesen egymást, igazán. De hogy én nem gondolom, hogy kinn milyen hideg van, s az autóban sokkal kellemesebb. Dehogynem, gondoltam, sőt biztos voltam benne, de azért mégis: akkor már csúnyán kértem, hogy húzzon melegebb éghajlatra. Az utolsó érve az volt, hogy nem-e gondolom azt, hogy milyen nagyon rendes volt, mert, hogy előre megmondta, mi az ábra, pedig simán meg is erőszakolhatott volna. Fel voltam dobódva, hogy ezt is megtudtam, de csak nem lett vonzóbb, s ezt meg is mondtam. Mire ő, hogy de akkor tényleg itt hagy. Aztán ott hagyott.
Én pedig nagyon örvendeztem a dobrai vendégmunkások kisbuszának, ami elvitt kis kitérővel Szatmárra.