Urdzsenca á la Kluzs
február 27, 2009, Pistukafijam | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | 13 megjegyzés
Július vége felé sikerült eltörni a könyökem. Persze az esés után ki gondolta volna, hogy el is törik az az orsócsont? Na mindegy, gondoltam hazafelé megyek, holnapra majd feldagad, valami diklofenák csak kerül. Találkozok az asszonnal es, mondom neki, nem tok rendesen fogni a jobb kezemmel, nézi ő is, sehol dagadás, vér, semmi, de azért nézzünk fel a sürgősségre, úgyis 10 percre vagyunk tőle. Ez mind olyan fél 7 körül este. olvasd tovább »
Élményutazás a Foameával*
február 25, 2009, balkanherald | Szagok (A feledhetetlen szívás), Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 7 megjegyzés
Brânzoaica - ez tulajdonképp egy bizonyos vonat beceneve. Bukarestből érkezett, éjfél után nem sokkal Sepsiszentgyörgy, hajnalban Dés, aztán továbbment a francba. Van alternatív neve is: Foamea (azaz: Éhség).
Etnikai összetételét tekintve a vonat a szász, ukrán és tadzsik kisebbséget leszámítva nagyjából mindenkit felvonultatott. De szaftosan. Volt ebben a vonatban valami balkáni és ez a molekulák szintjén is érezhető volt. Talán ma is így lenne, csak hát öt éve leszoktam róla. olvasd tovább »
Keleti sor(s)szám*
február 24, 2009, balkanherald | Közlekedés (Gyí, te Logán!), Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | 5 megjegyzés
Pest, Keleti pályaudvar, péntek dél. Személyvonatról kászálódunk kollégámmal, konferenciáról tartunk hazafelé. Nézzük az órát: másfél óra az Ady-ig, no, ebbe még egy sör is belefér, de vegyük meg először a helyjegyeinket. A peronok szinte üresek, fémkorláttal elzárva az állomás többi részétől, a MÁV magyar smasszerei ellenőrzik a jegyeket, gondolom kiszűrendő a blattolókat, kéregetőket meg terroristákat. A korlátokon túl, az előtérben és a lépcsőknél hatalmas tömeg, ezen átverekedjük magunkat, mivel a nemzetközi jegyiroda a túloldalon van. Újabb ellenőrzés, peron, majd az épületbe bemenet még egy. Nem semmi, csekély száz méteren három „csekpoint”… olvasd tovább »
Rettegjetek liliomhagymák! A magyarországi megmutatja, hogyan kell parkolni
február 23, 2009, sssipike | Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 5 megjegyzés
Sok kreatív parkolást látott már a tömbházunk előtti placc: volt már keresztbeparkolás a lépcsőház bejárata előtt, előfordult már az is, hogy az autót a játszótéren hagyták (szerencsére azóta bekerítették a terecskét), a mozgássérülteknek fenntartott helyen pedig egy fehér papucsdácsia parkol, évek óta. De a virágágyásban senki nem hagyta még az autóját. Egy borostás-hagymás-majós berbát is érzi, hogy ez azért nem méltó kultúremberhez. olvasd tovább »
Mackómentés a Szamos kolozsvári szakaszán
február 19, 2009, balkanherald | Tárgyak (Ojjektumok) | 3 megjegyzés
Egy magányos maci úszott a Szamos vizén, tegnap délelőtt Kolozsváron. Nem kiálthatott segítségért, hiszen plüss volt, de egy hős férfiú megmentette a vízbefúlástól. Szívén orosz feliratot visel, melyben közli: Szeretlek, és most hűségesen várja, hogy kiszáradjon a nagy kaland után.
Íme az azóta Natashának elkeresztelt ex-USO (unidentified swimming object) megmentése:
Elmélkedés az előítélet hasznáról
február 19, 2009, Piri Amarella | Átverés (A dzsungel törvénye), Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Kaja (Odakapaszkodott a fazékhoz) | 1 megjegyzés
Már 8-10 évesen megtanultam, hogy a gyerekekre mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül rásózzák a romlott árut a piaci árusok. Anyukám pedig a lehető legtöbbet szerette volna átadni piaci élményeiből leszűrt tanulságokból, ezért elővigyázatosságra szólított fel: nyisd ki a szemed, fiam, légy szemfüles, nehogy a romlott zöldségeket is eladják neked. Így történt, hogy mindig csontomba ivódott szkeptikus magatartással mentem bevásárolni a piacra. Csak azoknál a standoknál vásároltam, ahol láthatóan friss zöldségeket árultak, és mindig ragaszkodtam ahhoz, hogy én válogassam ki a terményt.
Ez a típusú vásárlás nagyon jól ment nekem, míg meg nem nyitották a hiperszupermodern központi bevásárlócsarnokot. olvasd tovább »
A jövő időben kifejezett kuka története
február 18, 2009, les | Tárgyak (Ojjektumok), Szemét (Ahogy esik, úgy suppan) | 1 megjegyzés
Balkáni sorstársunk egyik délután a jövőben járt, és azt látta, hogy ellopták kukáját. Amint nagy fények közepette újra landolt szobájának díványán, papucsba bújt és lerohant a bejárathoz, hogy orvosolja a problémát. Ziláltan az órájára nézett. Még mindig volt egy félórája addig, amíg kukáját végleg ellopják és értékesítik a kolozsvári lopott kukák piacán.
Domnişoară, am fost domn…
február 18, 2009, senantan | Tárgyak (Ojjektumok), Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni) | 11 megjegyzés
Idegennyelvű cím indokolt, mert ezen a nyelven hangzott el a kioktatás, amely után engem most már senki sem tud átverni ebben az országban. Olyan dörzsölt leszek. Szombat esti bulájozás után krízis ide vagy oda, egye fene alapon jöjjön a taxi. Taxis valszeg csalódott, mert a cím igen közeli, számításaim szerint alig 5 lejbe fog kerülni. De azért elindulunk. (itt nyújtsa fel a kezét mindenki, aki már volt kénytelen kiszállni a taxiból, mert szolgáltató úr rövidnek ítélte meg a fuvart, tehát nem vállalta be…ugye-ugye) A dráma 4 perccel ezt követően kezdődött, amikor lakásba beérve hiába keresem a telefont. olvasd tovább »
Megvilágosodtam
február 18, 2009, palibacsi | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni) | Szólj hozzá
Bizony az ünnepek után már csak én is a kórházban kötöttem ki. De mivel csak lábadozó beteg voltam - kicsit süket, kicsit vak a korom miatt is – nem is kötöttek ágyhoz. Ezért fennjáróként sokat tapasztaltam: megvilágosodtam és visszatért remek hallásom is.
Köszönöm ezt az orvos uraknak és annak a rengeteg idegen nyelvezetű hangoskodó misének, melyben akarva-akaratlanul az egész ellátmány részesült.
Kezdődött vasárnap reggel. Egy nagy (Uram bocsá!) szamár-féle ordítozásra ébredtem. Azt mondták a régebbi betegek, hogy ez az ortodox istentisztelet. Egyik éktelen és értelmetlen kántálás a másikat követte. Sajnos, Isten nevének említésén kívül semmit sem értettem belőle. Biztos ennyire elromlott a román tudásom – gondoltam magamban.
LÓ-budget bLÓkád
február 17, 2009, gogolka | Közlekedés (Gyí, te Logán!) | Szólj hozzá
Péntek (február 13.) délelőtt találtuk szemben magunkat a képen látható útlezárással a mezőségi Meződomb központjában. A ló szomjas volt, nem volt kikötve, ivásra alkalmas területet viszont csak az út túloldalán talált. Így szekerestül keresztbe állt az országúton, hogy inni tudjon. A gazda az autósor néhány percnyi dudálása után szerencsére előbukkant.
[myginpage=lovasblokad]
keep looking »